Svédmasszázs , frissitő masszázs

A svédmasszázs képezi valamennyi európai masszázsfogás alapját. A frissítő masszázst szalonokban alkalmazzák frissítő, kondicionáló hatása miatt. Javítja a vérkeringést, bizonyos mértékig pótolja az aktív mozgást. Kedvező hatású mozgásszegény életmódot folytató személyek számára.
A masszázs a legrégebbi gyógyeljárások közé tartozik. Az emberek már ősidők óta alkalmazták magukon is (a fájós területeket, nyomkodták, simogatták és gyúrták), majd ez tudatossá vált, így kezdődött a masszőrök munkássága. A masszázs hatására a szervezetben élettani változások jönnek létre: helyi hatása, általános hatása és távolhatása is van. Felgyorsul a vérkeringés, az anyagcsere-folyamatok, és az idegműködés. Változik a vérnyomás, fokozódik a vizelet kiválasztás, csökken a fájdalomérzet. Ingerlő fogások hatására fokozódik a szervezet aktivizálódása, míg a nyugtató fogások után a test ellazul, elernyed. Csökken a fáradtságérés, az izom teljesítőképessége javul – regenerálódik. Az agyban a fokozott vérkeringés hatására jobb szellemi képességet kölcsönöz; reflexiósan javítja tehát az egész szervezet működését.

Az egész testre kiterjedő masszázskezelést általános masszázsnak nevezzük. Ez általános, frissítő jellegű, inkább felületes hatása van. A kezeléshez szükséges feltételeket biztosítani kell. Éhgyomorra és teli gyomorra nem célszerű elvégezni a kezelést. A masszázskezelés előtt igen jó hatású lehet egy meleg fürdőkezelés, ami hozzájárul az izomzat ellazításához. Az általános masszázs kezelés alkalmával a test teljes területét meghatározott fogásokkal és sorrendben dolgozzuk át. A kezelés javasolt: ideges fáradság, izomfáradság, gyengeség esetén, azonban ilyen esetekben a kezelés rövid változatát 20 – 30 perces kezelést végezhetünk, ilyenkor akár naponta is elvégezhető a kezelés. A test egész izomzatát érintő masszázskezelés a betegnek is fárasztó lehet, ezért naponta ne, inkább kétnaponta végzünk teljes testmasszázst. Azoknál az egyéneknél, akik nem szoktak hozzá a masszázskezeléshez, az első kezelés után izomlázhoz hasonló érzés jelentkezhet. Erre előre figyelmeztetni kell a pácienst.
A kezelés sorrendjének összeállítása a kezelő feladata. A lényeg, hogy a paciens gyakori mozgatását kerüljük. Találni kell olyan módszert, amellyel az összes testrészt logikai sorrendben meg tudjuk kezelni. A páciens levetkőzve, a hátára fekszik, kezei lazán a test mellett. Nagyméretű törölközővel, vagy lepedővel betakarjuk, csupán az a testrész lesz szabadon, amelyet kezeljük.
Teljes test masszázsa: páciens hátán fekszik; a szívtől a legtávolabbi ponton, a jobb alsó végtagon kezdjük a kezelést, majd következik a bal láb, utána a has, karok kezelése. Ezután változat a testhelyzetén, megfordul, hasra fekszik és folytatható a masszázs a lábak, majd far és hátkezeléssel. Ebben a változatban a paciens csak egyszer fordul, tehát nem kell sokszor helyzetet változtatni, ezzel a munkát félbeszakítani. A masszázst soha ne végezzük nagy erőkifejtés mellett, ne csupán kézzel dolgozzunk, hanem az egész felsőtestünkkel segítsük a fogásainkat. Egészen laza csuklóval alkalmazott fogások kellemesebb érzetet keltenek és a kezelő, sem fárad el. A kezelés időtartama kb. 50 perc. A legfontosabb azonban az izmok pontos ismerete, lefutása.

Anatómiai tudás nélkül nem masszírozhat a masszőr!

Részmasszázs, vagy több rész masszázs: körülírt területen, vagy egyes testtájékon jelentkező betegségek célzott kezelése részkezelés. A kezelés időtartalma kb. 20 -30 perc.
A klasszikus masszázs gyógy javallatai:
Reumás betegségek: a javallatok legfontosabb és legszélesebb területét képezik. E betegségnél fellépő fajdalom és a szöveti elváltozások jól befolyásolhatók masszírozással. Sok esetben a masszázs hatására alábbhagy a fajdalom. A nagy izületek artrózisánál gyakran csak a masszírozással érünk el hosszabb távú fájdalomcsillapítást. Herbert Krauss szerint a „lágyrész reumaizmus” leghatékonyabb gyógymódja a masszírozás. Egészen célzottan képes hatni a patogenetikai folyamatokra.
Neurológiai betegségek: az indikációk közül a perifériás bénulás kezelése kiemelhető. A masszázs érintett izomzat atrófiájának és az egészséges oldal kontraktúrájának, feszességének megelőzésében segít. Centrális bénulás esetében a masszírozás hatása csekély. Azonban az érintett végtag kirázásával a spasztikus izmok lazulhatnak, ezzel a mozgásterápia könnyebben elvégezhető.
Poszttraumás és posztoperatív kórképek: a végtagok sérüléseinél, vagy mozgás szervrendszerében végzett műtétek után az időben elkezdett, óvatosan végzett masszírozás jelentősen a gyógyulás időtartalmát. Vérömlenyek, zúzódások kezelése is csökkenti a panaszokat. Kötések, gipszrögzítések utáni masszírozás hatására javul a vérátáramlás, az atrofizált szövetek regenerálódnak.
Belgyógyászati betegségek: szívbetegségek esetén a masszírozás hatására élénkülő perifériás keringés tehermentesíti a szívet. Hipertónia esetén a görcsösen feszült izomrészek fellazításával a mechanikai inger hatására kitágulnak perifériás arteriolák, így csökken a vérnyomás, és az általa kivágott egyéb panasz (fejfájás, szédülés stb.). Az indikáció között megemlíthető a pszichovegetatív szindróma, mert a masszázs a neurovegetatív idegrendszer is kedvezően befolyásolja.
A masszázs javallatai, ellenjavallatai.
A masszázs indikáció (javallatai):
- Elsősorban az izomzat erejének, anyagcseréjének, rugalmasságának fokozására;
- Mozgásszervi betegségek kezelésére;
- Degeneratív elváltozások kezelésére, melynél az izomzat erejét növelni kell;
- Fájdalmas myalgiák kezelésére;
- Vérkeringési zavarokban.
Az indikáció többsége mozgásszervi megbetegedések kezeléseire irányul, de, traumatológiai, neurológiai betegségek esetén is jó hatással alkalmazható.
A masszázs kontraindikációi (ellenjavallatai): A gyógymasszőrnek tudnia kell, hogy milyen esetekben nem alkalmazhatja a masszázst!
- Heveny izületi és egyéb gyulladások esetén;
- Lázas betegség esetén, mivel masszázs hatására a láz fokozódhat;
- Nem kezelünk legyengült, leromlott egészségi állapotú beteget;
- Tilos minden fertőző betegség esetén;
- Nem masszírozzunk, ha a bőrön elváltozás, bőrbetegség van;
- Mélyvénás trombózis esetén, mivel a vérrög a masszázs hatására elindulhat, így ez a beteg életébe is kerülhet;
- Visszér gyulladás esetén;
- Daganatos megbetegedéseknél;
- Menstruáció első két napjában;
- Terhesség esetén csak óvatosan szabad, elsősorban csak simítani, illetve dörzsölni csak a nyak tájékon lehet.
- Tüdő, mellhártya heveny megbetegedéseiben, TBC fertőzésben lévő beteget;
- A menstruácíó és terhesség alatt a deréktáj masszírozása tilos;
- Nem masszírozzuk a vérzékenységben szenvedő beteget (leukémia, haemophilia, scorbut);
- Tilos a masszázs minden olyan betegségnél, mely heveny panaszokkal, fajdalommal, vérzéssel, duzzanattal ját.
A masszőrnek körültekintőnek kell lennie, szem előtt tartani az orvosi utasításokat, és mindenekelőtt azt a szabályt, hogy ne árts! „Primum nil nocere!”